Tami kísérleti oldalaver.ß [HTML5]

Magyar pengő papírpénzek

Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:

A pengő egykori magyar pénznem volt. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetőeszköz.
A pengő általában fémpénzt jelentett, amelyet kemény tárgyhoz ütve jellegzetes pengő hangot hallatott. Hajdan minden nemesfémből készült pénzt pengőnek neveztek a hangja után. Ez a hang a pénz jóságát, arany- és ezüsttartalmának kellő nagyságát jelezte. Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból.

Így a később kiadott papírpénzek nevének kiválasztásakor pengő papírpénznév elnevezés egyfajta stabilitást tükrözött, figyelembe véve a fenti jelentést.
A pengő az értékét a második világháború végén a különféle okok, pl. a háborús készülődés kiadásai miatt meglazult költségvetési fegyelem, a közvetlen háborús kiadások, a hatalmas pusztítás, majd a háború utáni, egyesek szerint mesterségesen gerjesztett áruhiány miatt meginduló hiperinfláció során teljesen elvesztette.
A pengő 10¹⁶%-os hiperinflációs rekordja csak 2008-ban dőlt meg. A zimbabwei dollár döntötte meg a 10¹⁸%-kal. Ez percenként 440 százalékos inflációt jelentett annak idején.
A világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy továbbra is a magyar százmillió b.-pengős bankjegy, mely 100 trillió (10²⁰) pengőnek felelt meg, de értéke már forgalomba hozatalakor sem volt.

A II. világháború után a stabilizációs törekvések során új pénznemként a pengő helyett a mai magyar forintot vezették be 1946. augusztus 1-jén. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1Ft = 0,0757575 gramm arany. Az új pénz bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt ért. Ez kiírva így néz ki:

Tehát 4 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot.

Az előbbi átváltási ráta valójában csak elméleti volt, hiszen a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke nem érte el a 0,1 fillért sem.
Érdekességként megjegyzendő, hogy az első sorozatú ötforintosokat még ezüstből verték, 1947-ben aztán megszűnt a nemesfém alapú érmekibocsátás a közforgalom számára.

A bankjegyeket hat sorozatban bocsátották ki, az alábbi periódusokban:

Első sorozat (1926)
Második sorozat (1927-1932)
Kis címletű sorozat (1938)
Háború előtti sorozat (1936-1941)
Veszprémi sorozat (1943)
Háború utáni inflációs sorozat (1945-1946)

[az egeret a kép fölé húzva a hátoldala is látható]

Első sorozat
. . .

Második sorozat

Kis címletű sorozat
. . .

Háború előtti sorozat

Veszprémi sorozat
. . .

Háború utáni inflációs sorozat

Ezután még egy kiadása volt a pengőnek, amikor 1944-ben, a Vörös Hadsereg megszállta az országot. Az ellenőrzése alatt álló területeken hozták forgalomba, fedezet nélkül, ami tovább súlyosbította a pengő inflációját. Ezek a bankjegyek ráadásul gyenge minőségűek voltak, inkább játékpénzre hasonlítottak. Jellegében, stílusában szláv pénzminták dominálhattak, ami miatt teljesen elütött a magyar kiadású pénzjegyektől.